Tájékoztatás kutak engedélyezési eljárásával kapcsolatosan

Tájékoztatás kutak engedélyezési eljárásával kapcsolatosan
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Korm.
rendelet) 24. § (1) bekezdése alapján települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a
következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt
belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet
igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet
vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező
ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését
szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási
feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és
megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE
megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított
szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához
és megszüntetéséhez.
A Korm. rendelet alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra
(vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (4) bekezdése alapján, ha a
vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély
nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési
engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény
megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási
engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az
engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy
vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege
nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő
vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló

  1. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély
    nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító
    vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.
    A Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján kút engedélyezésének feltétele:
    a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon
    való elhelyezése,
    b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
    létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények
    maradéktalan teljesítése, valamint
    c) a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként
    történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá
    tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
    A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló,
    101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya alá tartozó
    vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe
    tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
    szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az
    építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet
    szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.
    Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is -, a települési
    önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki
    a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú
    középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút
    kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint
    b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási
    berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági
    előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és
    megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal
    rendelkezik.
    100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése
    geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológusmérnök,
    vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett
    végezhető.
    A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve
    kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök,
    vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
    Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt
    kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy
    hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
    A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező
    szakember végezheti el.
    A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező
    geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű
    szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
    Az ügyintézéshez szükséges:
    − kérelem formanyomtatvány
    − az Országos Névjegyzékben szereplő jogosult tervező által készített engedélyezési
    tervdokumentáció, amely tartalmazza:
    o a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. sz. melléklete szerinti dokumentáció,
    o helyszínrajzot, ami feltünteti a tervezett létesítményt és az érintett területek helyrajzi
    számát és határoló vonalát
    o műszaki leírást
    o a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó
    nyilatkozatot.
    Az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.
    31.) BM rendelet 1. melléklet 58.a pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési
    kötelezettség alól.
    Vonatkozó jogszabályok:
    − 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
    − a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
    − a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
    létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
    − a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
    101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
    − a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló, 41/2017. (XII. 29.)
    BM rendelet

Tájékoztató letöltése PDF-ben

Kérelem letöltése PDF-ben