Tájékoztató iparűzési adó, építményadó, telekadó bevezetéséről és bevallási kötelezettségről

Tisztelt Adózó!


A helyi adókról szóló, 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: törvény) 1.§ (1) bekezdésének felhatalmazása alapján Vizslás Község Önkormányzat képviselő-testülete a helyi adókról szóló 10/2020. (IX. 21.) önkormányzati rendeletével (a továbbiakban: helyi rendelet) 2021. január 1. napjától helyi iparűzési adót, építményadót és telekadót vezetett be.

1.) Iparűzési adó
Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység). Az adó alanya a vállalkozó.
A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, vagy bármely – az előzőekbe nem sorolható – tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.
Vállalkozó: a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon, valamint a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző
a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja,
c) jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt áll,
d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás, kényszertörlés vagy végelszámolás alatt állnak
Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg.
Az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes összegével, az alvállalkozói teljesítések értékével, az anyagköltséggel,
az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.
Az adó mértéke az adóalap 2%-a. Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke naptári naponként legfeljebb 5000 forint.
Adómentes az a vállalkozó, amelynek a Htv. 39. § (1) bekezdése vagy 39/A. §-a vagy 39/B. §-a alapján számított, vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió forintot.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a háziorvos, védőnő vállalkozót adómentesség illeti meg, ha vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg.
Az adózónak az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenysége után – ha törvény másként nem rendelkezik – az adóról az adóévet követő év ötödik hónap utolsó napjáig, kell az adóbevallást benyújtani. Az adózónak az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége utáni adóról a tevékenysége befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig kell az adóbevallást teljesíteni.
Az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési tevékenység utáni adóban
a) az adóelőlegét az adóév harmadik hónapjának tizenötödik napjáig, valamint kilencedik hónapjának tizenötödik napjáig fizeti meg;
b) a megfizetett adóelőleg, valamint az adóévre megállapított adó pozitív különbözetét az adóévet követő év ötödik hónapjának utolsó napjáig fizeti meg, illetve a túlfizetést ettől az időponttól igényelheti vissza.
Az adózó az ideiglenes jellegű helyi iparűzési tevékenysége utáni adót a tevékenység befejezése napját követő hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
A helyi iparűzési adóban – hasonlóan a társasági adóhoz – az adóelőleget önadózással kell teljesíteni. Ez azt jelenti, hogy ebben a bevallásban kell az adózónak kiszámítania és bevallania az előlegfizetési időszak két időpontjára az adóelőleg összegét, a települési önkormányzat adóbeszedési számlájára kell megfizetni. A bevallott adóelőleg minden további intézkedés nélkül végrehajtható. Az adóbevallás – a végrehajtási eljárásban – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés b) pontja értelmében végrehajtható okiratnak minősül.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (továbbiakban: Eüsztv.) 9. § alapján elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi gazdálkodó szervezet.
Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány.
A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 42/D. § (1) bekezdése alapján az adózó az állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét az állami adóhatóság által rendszeresített, PM rendelet szerinti bevallási nyomtatványnak megfelelő elektronikus nyomtatványon az állami adóhatósághoz elektronikus úton is teljesítheti.
Az állami adóhatóság a hozzá beérkezett, számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó adóbevallást az adóalany által a bevallási nyomtatványon megjelölt székhely, telephely(ek) szerinti önkormányzati adóhatóság részére haladéktalanul továbbítja. Az állami adóhatóság bevalláskitöltésre szolgáló számítógépes rendszere a számszaki hibára, ellentmondásra automatikusan felhívja az adóalany figyelmét és tájékoztatja arról, hogy az adóbevallást az önkormányzati adóhatóság részére csak a hiba adózó általi kijavítását követően továbbítja.
A számszaki hibát, ellentmondást nem tartalmazó vagy a fentiek szerint javított adóbevallást az önkormányzati adóhatóságnál határidőben teljesítettnek kell tekinteni, feltéve, hogy azt az állami adóhatósághoz határidőben benyújtották.

2.) Építményadó
A helyi rendelet értelmében adóköteles Vizslás illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
Mentesek az adó alól a Htv. 13. § -ában meghatározott építmények:
• a szükséglakás,
• a kizárólag az önálló háziorvosi tevékenységről szóló törvény szerinti, háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,
• az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag radioaktív hulladék elhelyezésére, illetve kiégetett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,
• az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény, vagy állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl.: istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használja.
Továbbá a helyi rendelet értelmében mentes az építményadó alól a magánszemély tulajdonában lévő lakás és a magánszemély tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész.
Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése:
• Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.
• Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni.
• Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik.
• Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
Az adó alanya:
Az adó alanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak (megállapodási nyilatkozatban).
Ha a törvény az adóalanyiságot az év első napján fennálló állapothoz köti és az önkormányzat az adót év közben vezeti be, akkor a bevezetés évében az adó alanyának azt kell tekinteni, aki/amely az adót bevezető rendelet hatálybalépésének napján megfelel az adóalanyiság feltételeinek.
Az építményadó alapja: az építmény négyzetméterben számított hasznos alapterülete.
Az építményadó éves mértéke:
építmények után: 1400 Ft/ m2/év
reklámhordozó esetén az adó évi mértéke 0 Ft/m2.
Bevallás:
• A benyújtott bevallás feldolgozása után az adózók határozattal értesülnek a fizetési kötelezettségről, mely határozat részletesen tartalmazza az építményadó összegét és a fizetési határidőt. Ezt követően a Hatóság újabb határozatot nem hoz, mindaddig, míg az adózó az építményre vonatkozóan változást nem jelent be, illetve ha az adó mértéke változik.
• A bevallási kötelezettség alól nem mentesít az, ha az adófizetésre kötelezett nem kap értesítést vagy bevallást. Ebben az esetben a kötelezettnek kell gondoskodni a bevallás beszerzéséről, a nyomtatvány megtalálható és letölthető a www.vizslas.hu oldalról. Kérjük, hogy a bevallást hiánytalanul töltsék ki, és – ha az szükséges – a megállapodási nyilatkozatot is mellékeljék! A bevallás aláírás nélkül érvénytelen.
• A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért elmulasztása mulasztási bírságot von maga után!
Az adózó az építményadót, telekadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
Az adózónak az építményadóról, a telekadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.
Ha az építményadó, a telekadó alanya külföldön bejegyzett szervezet, egyéb szervezet, az adóalany az építményadóról, telekadóról szóló adatbejelentés kiegészítő lapján feltünteti – az adóév első napjának megfelelő állapot szerint – a szervezet, egyéb szervezet tagjainak (részvényeseinek) nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), és az egyes tagokat megillető tulajdoni részesedés arányát.

3.) Telekadó
A helyi rendelet értelmében adóköteles Vizslás illetékességi területén levő, épülettel, épületrésszel be nem épített telek.
Telek: az épülettel, épületrésszel be nem épített földterület,
ide nem értve
a) a belterületen fekvő termőföldet, feltéve, ha az tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll,
b) a külterületen fekvő termőföldet,
c) a tanyát,
d) a közút területét,
e) a vasúti pályát, a vasúti pálya tartozékai által lefedett földterületet,
f) a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény temető fogalma alá tartozó földterületet,
g) a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény szerinti víztározó, bányató területét,
h) az erdőt,
i) az ingatlan-nyilvántartásban mocsárként nyilvántartott földterületet;
Az adó alanya a telek tulajdonosa, illetőleg az ingatlannyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog jogosultja.
Mentes az adó alól:
a) az épület, épületrész hasznos alapterületével egyező nagyságú telekrész,
b) a mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek,
c) az építési tilalom alatt álló telek adóköteles területének 50%-a,
d) az adóalany termék-előállító üzeméhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő-biztonsági terület (övezet), feltéve, ha az adóalany adóévet megelőző adóévi, évesített nettó árbevétele legalább 50%-ban saját előállítású termék értékesítéséből származik.
Továbbá a helyi rendelet értelmében mentes az építményadó alól: a magánszemély tulajdonában lévő telek.
Az adókötelezettség keletkezése:
Az adókötelezettség
a) a belterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését vagy tényleges mezőgazdasági művelésének a megszüntetését követő év első napján,
b) a külterületen fekvő, termőföldnek minősülő telek esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján,
c) erdőnek minősülő telek esetében
ca) a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területre történő átvezetését követő év első napján, feltéve, ha az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nem tartják nyilván vagy
cb) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott földterületnek az Országos Erdőállomány Adattárból történő törlését
követő év első napján
d) a tanyaként nyilvántartott földterület esetében a tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzés törlését követő év első napján,
e) az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján
keletkezik.
Az adókötelezettség megszűnése
Az adókötelezettség
a) az ingatlan-nyilvántartásban művelés alól kivett területként nyilvántartott belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése és tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének utolsó napján,
b) az a) pontban foglaltaktól eltérően a
ba) tényleges mezőgazdasági művelés alatt álló belterületi telek esetében a telek művelési ágának ingatlan-nyilvántartási átvezetése évének,
bb) belterületen fekvő termőföld esetében annak tényleges mezőgazdasági művelése megkezdése évének
utolsó napján,
c) külterületi telek esetében annak termőföldként vagy tanyaként történő ingatlan-nyilvántartási feljegyzése évének utolsó napján,
d) az a)-c) pontban foglaltaktól eltérően teleknek minősülő földterület esetében a földterületnek az ingatlan-nyilvántartásban erdő művelési ágra történő átvezetése vagy az Országos Erdőállomány Adattárba történő bejegyzése évének utolsó napján,
e) a telek építménnyel való beépítése félévének utolsó napján
szűnik meg.
Az adókötelezettségben bekövetkező – fentiekben nem említett – változást a következő év első napjától kell figyelembe venni.
Az adó alapja: a telek m2-ben számított területe.
Az adó évi mértéke 200 Ft/m2.
Bevallás:
• A benyújtott bevallás feldolgozása után az adózók határozattal értesülnek a fizetési kötelezettségről, mely határozat részletesen tartalmazza az építményadó összegét és a fizetési határidőt. Ezt követően a Hatóság újabb határozatot nem hoz, mindaddig, míg az adózó az építményre vonatkozóan változást nem jelent be, illetve ha az adó mértéke változik.
• A bevallási kötelezettség alól nem mentesít az, ha az adófizetésre kötelezett nem kap értesítést vagy bevallást. Ebben az esetben a kötelezettnek kell gondoskodni a bevallás beszerzéséről, a nyomtatvány megtalálható és letölthető a www.vizslas.hu oldalról. Kérjük, hogy a bevallást hiánytalanul töltsék ki, és – ha az szükséges – a megállapodási nyilatkozatot is mellékeljék! A bevallás aláírás nélkül érvénytelen.
• A bevallás kötelező eljárási cselekmény, ezért elmulasztása mulasztási bírságot von maga után!
Az adózó az építményadót, telekadót a naptári évben félévente, két egyenlő részletben – végrehajtható okirat alapján – március hónap tizenötödik napjáig, valamint szeptember hónap tizenötödik napjáig fizeti meg.
Az adózónak az építményadóról, a telekadóról az adókötelezettség keletkezését, illetve változását követő tizenöt napon belül kell adatbejelentését teljesítenie. Nem kell újabb adatbejelentést benyújtani mindaddig, ameddig az adóalany körülményeiben, az adó tárgyában nem következik be adókötelezettséget érintő változás.


Vizslás Község Önkormányzat Adóhatósága

A tájékoztató letölthető PDF formátumban: tájékoztatás iparűzési telek építményadó.pdf