Agrárcenzus 2020

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Szombaton folytatódik az agrárcenzus

Szeptember 19. és november 22. között összeírók keresik fel a gazdákat

Folytatódik a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mezőgazdasági összeírása, az Agrárcenzus 2020, amely során személyesen keresik fel a gazdákat az összeírók. A hazai mezőgazdasági termelés aktuális helyzetét felmérő, teljes körű, országos felvételből nyert adatok a következő évek döntéseit, forrásfelhasználását alapjaiban befolyásolják, ezért a pontos válaszadás a mezőgazdaságban dolgozók kiemelt érdeke. A felmérés első szakasza – amelyben online lehetett kitölteni a kérdőívet – június 5. és 30. között volt.

Agrárcenzust tízévente hajtanak végre a világ minden táján, az Európai Unió tagállamaiban erre 2019 ősze és 2021 tavasza között kerül sor. A KSH az idei összeírás során megkeres minden olyan egyéni gazdaságot, amelyek a korábbi felmérések, illetve az adminisztratív nyilvántartások alapján értékesítési céllal végezhetnek termelést, továbbá valamennyi mezőgazdasági tevékenységet végző gazdasági szervezetet. A népszámlálások után a második legtöbb embert érintő felmérés hazánkban, összesen mintegy 750 ezer címen valósul meg.

A felmérésben a KSH adatokat kér többek között a növénytermesztési jellemzőkről, állatállományról, a mezőgazdaságban dolgozókról, illetve a gazdaságok egy részétől az épületekről, trágyázási módszerekről, továbbá a hazai információigényeket figyelembe véve az agrárdigitalizációról is. Így az összegyűjtött adatok széleskörű elemzési lehetőséget biztosítanak majd.

„A következő évek hazai és EU-s támogatási és egyéb agrárszakmai döntéseihez szükségesek a pontos információk, így minden gazdálkodónak érdeke fűződik a kitöltéshez. Az adatok összesített formában, nyilvánosan is elérhetők lesznek, amelyek a gazdák döntéseit is segíthetik” – mondta Dr. Vukovich Gabriella, a KSH elnöke.

Az összeírás két hullámban valósul meg: június 5–30-a között az érintettek egy része online felületen tölthette ki a kérdőívet, szeptember 19. és november 22. között pedig az agrárcenzus kérdéseire összeírók segítségével válaszolhatnak azok, akik nem vettek részt a felvétel nyári szakaszában. A maszkot viselő összeírók szigorúan ügyelnek a közösségi távolságtartás szabályainak betartására, a rendszeres kézfertőtlenítő használatára és az érintésmentes kommunikációra.

Az adatszolgáltatást kormányrendelet írja elő, így az érintettek számára a válaszadás kötelező. Az adatokat a KSH statisztikai célra gyűjti, azokat csak összesítve, név nélkül publikálja.

Az elektronikus adatgyűjtés és a pontos adatszolgáltatás lehetőséget nyújt arra, hogy az agrárcenzus előzetes adatait már 2021 tavaszán megjelentesse a KSH. A részletes, településszintű adatok 2021 végén válnak hozzáférhetővé.

További információ az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági összeírásról a következő linken érhető el: www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020

###

Sajtóinformáció: kommunikacio@ksh.hu

A KSH-ról

A KSH a magyar statisztikai szolgáltatás nagy múltú centruma, olyan tudásbázis, amely magas szakmai színvonalú munkájával átfogó adatokat és elemzéseket ad a gazdaságot, a társadalmunk minden egyes szegmensét meghatározó kérdésekben. A hivatal önálló szakmai szervezetként, tevékenységével európai szinten is jegyzett, elismert, nemzetközileg aktív intézmény. Tevékenysége a döntéshozók, gazdasági szereplők, kutatók és a társadalom minden tagjának minél magasabb szintű, tényalapú tájékoztatását szolgálja. Olyan alapvető értékek mentén végzi munkáját, mint a szakmai függetlenség, a pártatlanság, az objektivitás, a megbízhatóság és a minőség iránti elkötelezettség.

Agrárcenzus 2020 plakát

Tájékoztatás kutak engedélyezési eljárásával kapcsolatosan

Tájékoztatás kutak engedélyezési eljárásával kapcsolatosan
A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet (Korm.
rendelet) 24. § (1) bekezdése alapján települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a
következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények
védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt
belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet
igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet
vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező
ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését
szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási
feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és
megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását (CE
megfelelőségi jelöléssel rendelkező szennyvízkezelő berendezések kivételével) és a tisztított
szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához
és megszüntetéséhez.
A Korm. rendelet alapján a vízjogi létesítési engedély nélkül megépített kutakra
(vízilétesítményekre) az építtetőnek vízjogi fennmaradási engedélyt kell kérni.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (Vgtv.) 29. § (4) bekezdése alapján, ha a
vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély
nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési
engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény
megvizsgálása után – az eset összes körülményeire is figyelemmel – a létesítő részére a fennmaradási
engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az
engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy
vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege
nem haladhatja meg a 300 000 forintot.
A Vgtv. 29. § (7) bekezdése alapján mentesül a vízgazdálkodási bírság fizetése alól az a létesítő
vagy üzemeltető, aki az egyes belügyi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló

  1. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Vgtv.mód2.) hatálybalépését megelőzően engedély
    nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vagy üzemeltet felszín alatti vízkivételt biztosító
    vízilétesítményt, ha a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2020. december 31-ig kérelmezi.
    A Korm. rendelet 24. § (3) bekezdése alapján kút engedélyezésének feltétele:
    a) a kitermelt víz használata során keletkező szennyvíznek a környezetet nem veszélyeztető módon
    való elhelyezése,
    b) a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
    létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló kormányrendelet szerinti követelmények
    maradéktalan teljesítése, valamint
    c) a fúrt kút fennmaradásának engedélyezése esetén – az illetékes vízügyi hatóságnak szakértőként
    történő bevonásával – annak megállapítása, hogy a kút az (1) bekezdés a) pontjának hatálya alá
    tartozik, és az nem veszélyezteti a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket.
    A felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről szóló,
    101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet 13. § (1) bekezdése alapján a rendelet hatálya alá tartozó
    vízilétesítmények műszaki tervezési feladatait – a települési önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe
    tartozó kutak, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról
    szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet 3. melléklet VII. 4. pontjában foglalt kutak kivételével – az
    építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló kormányrendelet
    szerint jogosultsággal rendelkezők végezhetik.
    Kút kivitelezését – beleértve annak felújítását, javítását és megszüntetését is -, a települési
    önkormányzat jegyzőjének hatáskörébe tartozó ásott vagy vert kút kivételével, az végezheti, aki
    a) az Országos Képzési Jegyzék szerint vízkútfúró szakképesítést szerzett, vagy olyan szakirányú
    középfokú végzettséggel rendelkezik, amelyhez tartozó tantárgyi képzés és vizsga a kút
    kivitelezésének elméleti és gyakorlati szinten történő elsajátítását igazolja, valamint
    b) a vízkutatási és vízfeltárási célból végzett fúrási, kútépítési, kúttisztítási, kútfelújítási, kútjavítási
    berendezésre vonatkozón a bányafelügyelet által kiadott, a bányafelügyelet műszaki-biztonsági
    előírásainak való megfelelést tanúsító igazolásával, vagy a gépek biztonsági követelményeiről és
    megfelelőségének tanúsításáról szóló miniszteri rendelet szerinti EK megfelelőségi nyilatkozattal
    rendelkezik.
    100 m-nél mélyebb talpmélységű kút, továbbá közüzemi vízellátást szolgáló kút kivitelezése
    geofizikus, geofizikus-mérnök, geológus, geológus-mérnök vagy hidrogeológus, hidrogeológusmérnök,
    vagy azzal egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember felügyelete mellett
    végezhető.
    A kút kivitelezésének részét képező feltáró fúrásokban, illetve kutakban mélyfúrás-geofizikai, illetve
    kútvizsgálati mérések mérnökgeológus, geofizikus, geofizikus-mérnök, hidrogeológus mérnök,
    vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember közreműködésével végezhetők.
    Mélyfúrás-geofizikai, illetve kútvizsgálati mérések kiértékelését, az összefoglaló szakvéleményt
    kizárólag geofizikus, geofizikus mérnök, geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy
    hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
    A vizsgálat jóváhagyását csak legalább ötéves mélyfúrás-geofizikai gyakorlattal rendelkező
    szakember végezheti el.
    A vízföldtani naplót legalább ötéves felszín alatti vízkészlet-gazdálkodási gyakorlattal rendelkező
    geológus, mérnökgeológus, hidrogeológus vagy hidrogeológus mérnök, vagy ezekkel egyenértékű
    szakképesítéssel rendelkező szakember készíthet.
    Az ügyintézéshez szükséges:
    − kérelem formanyomtatvány
    − az Országos Névjegyzékben szereplő jogosult tervező által készített engedélyezési
    tervdokumentáció, amely tartalmazza:
    o a 41/2017. (XII.29.) BM rendelet 2. sz. melléklete szerinti dokumentáció,
    o helyszínrajzot, ami feltünteti a tervezett létesítményt és az érintett területek helyrajzi
    számát és határoló vonalát
    o műszaki leírást
    o a 72/1996. (V.22.) Korm. rendeletben előírt feltételek teljesülésére vonatkozó
    nyilatkozatot.
    Az eljárás a vízügyi és a vízvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 13/2015. (III.
    31.) BM rendelet 1. melléklet 58.a pontja alapján mentes az igazgatási szolgáltatási díjfizetési
    kötelezettség alól.
    Vonatkozó jogszabályok:
    − 1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról
    − a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet
    − a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és
    létesítményekre vonatkozó általános szabályokról 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet
    − a felszín alatti vízkészletekbe történő beavatkozás és a vízkútfúrás szakmai követelményeiről
    101/2007. (XII. 23.) KvVM rendelet
    − a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló, 41/2017. (XII. 29.)
    BM rendelet

Tájékoztató letöltése PDF-ben

Kérelem letöltése PDF-ben

Időközi önkormányzati választás 2020.

Vizslás Község Önkormányzat Képviselő-testülete – megbízatásának lejárta előtt – minősített többséggel, név szerinti szavazással 2020. június 25-i ülésén 8/2020. (VI. 25.) számú határozatával kimondta feloszlását.

A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló, 2010. évi L. törvény 21. § (6) bekezdése alapján, ha az önkormányzati képviselő-testületet feloszlatták vagy feloszlott, időközi választást kell tartani.

Vizslás Helyi Választási Bizottsága  2020. július 2. napján tartott ülésén 3/2020. (VII. 02.) számú határozatával a vizslási önkormányzati képviselők és polgármester időközi választásának időpontját 2020. szeptember 13. napjára (vasárnapra) tűzte ki.

Az időközi választással kapcsolatos információkat, letölthető nyomtatványokat stb. az időközi önkormányzati választás 2020. menüpontra kattintva érheti el.

Óvodai ügyelet

Óvodai ügyelet

Vizslás Község Önkormányzat polgármestere a veszélyhelyzet miatt elrendelt rendkívüli szünetet idejére megszervezi az óvodás korú gyermekek napközbeni felügyeletét.

A vizslási óvodában biztosítjuk az ügyeletet azoknak a gyerekeknek, akik nem fertőző betegek, és szüleik, hozzátartozóik munkába járás, vagy más okból ezt igénylik. Az ügyeltre vonatkozó szülői igényt akár e-mailben, vagy telefonon is leadhatják. Fontos, hogy a szülőknek írásban kell nyilatkozniuk, hogy gyermekük nem fertőző beteg!

Óvoda telefonszáma: 32/418 007

Óvoda e-mail címe: ovoda@vizslas.hu

Polgármesteri hivatal tel. száma: 32/ 444 077,

e-mail: pmh-szocialis@vizslas.hu

Az ügyeletet munkanapokon, 6-18 óra között, kis csoportokban kell megszervezni, egy csoportban legfeljebb 5 gyermek lehet. A csoportokban lehetnek vegyes életkorú gyermekek. Az ügyelet ingyenes. Az étkezést biztosítjuk a jogszabályoknak megfelelően.

                                                                            Angyal Jenő                                                                             polgármester

Szájmaszk kisokos

 Nógrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály

Szájmaszk kisokos

A WHO álláspontja az, hogy aki nem beteg, annak nem kell maszkot hordania, és ezt az álláspontot tükrözik az egyes országok egészségügyi hatóságainak ajánlásai is, de mivel sokféle információt kapunk tudnunk kell a szempontokat, ami alapján eldöntjük, hogy mit követünk.

Sebészi maszk

Cél: Megvédi a maszkot viselőtől- esetleges vírushordozás, vagy légúti tünetek esetén – a többi embert! Arra alkalmas, hogy ha mi magunk betegek vagyunk, köhögünk, tüsszögünk, a kórokozókat ne „szórjuk szét” a környezetünkben. De csakis abban az esetben, ha megfelelően alkalmazzuk!

Használat:

  • A maszk felvétele előtt alaposan mossunk kezet szappannal, vagy dörzsöljük át a kezünket alkoholtartalmú fertőtlenítővel.
  • A maszkot igazítsuk az orrnyereghez, és úgy tegyük fel, hogy az orrot és a szájat egyaránt befedje. Bizonyosodjunk meg róla, hogy nincsenek szabad részek a maszk és az arcunk között.
  • A maszk levétele előtt minden esetben mossunk alaposan kezet szappannal, vagy dörzsöljük át a kezünket alkoholtartalmú fertőtlenítővel.
  • Ne érjünk a maszk külső részéhez, sem felvételkor, sem viselés közben, sem pedig akkor, amikor levesszük! Ha véletlenül mégis megérintjük, mossunk kezet!
  • Minden étkezés, ivás vagy pl. dohányzás után szükséges új maszk
  • Cseréljük le a maszkot, ha nyirkos lesz!
  • Az egyszer használatos maszkokat ne vegyük fel újra!
  • A használt maszkot azonnal dobjuk ki egy lefedhető szemetesbe.

A sebészi maszk korlátozottan nyújt védelmet az egészséges, vírust nem hordozó személy esetén, ha pl. bevásárláskor, vagy tömegközlekedés során használja. A legfontosabb, hogy hazaérkezéskor minden esetben előbb mosson alaposan kezet, mielőtt a maszkot leveszi. Hiszen az otthonunkon kívüli környezetből a kórokozót a kezünkön visszük haza legnagyobb eséllyel, a különböző megérintett, mások által is használt, megérintett felületekről.

Amennyiben kesztyűt használ, figyeljen arra, hogy a boltban, vagy egyéb mások által használt környezetben viselt kesztyűn szintén rengeteg kórokozó tapadhat meg, ezért a kesztyű viselése nem helyettesíti az alapos, gyakori kézmosást! A kesztyűt soha ne használja újra, minden használat után dobja ki a fedett hulladékgyűjtőbe, és mosson alaposan kezet!

Házi készítésű textil maszk
 

A sebészi maszk hiányában elterjedtek a lakosság körében, a különböző szövetből készült maszkok, különböző anyagból, készítőtől függően merevítővel vagy anélkül.

Cél: A sebészi maszkhoz hasonlóan a többieket védjük a maszkot viselőtől, de ez csak abban az esetben igaz, ha megfelelő anyagsűrűségű maszkot használunk, megfelelően illeszkedik az arcra és természetesen a megfelelő módon használjuk.

A textil maszkok hatékonysága a sebészi maszkoktól alacsonyabb, egészséges embert pedig még kevésbé védenek meg a fertőződéstől, mint a sebészi maszkok.

Használat:

A maszk felvétele előtt alaposan mossunk kezet szappannal, vagy dörzsöljük át a kezünket alkoholtartalmú fertőtlenítővel.

  • A tiszta még nem használt maszkot igazítsuk az orrnyereghez, és úgy tegyük fel, hogy az orrot és a szájat egyaránt befedje. Bizonyosodjunk meg róla, hogy nincsenek szabad részek a maszk és az arcunk között.
  • A maszk levétele előtt minden esetben mossunk alaposan kezet szappannal, vagy dörzsöljük át a kezünket alkoholtartalmú fertőtlenítővel.
  • Minden étkezés, ivás vagy pl. dohányzás után szükséges új tiszta maszk.
  • Ne érjünk a maszk külső részéhez, sem felvételkor, sem viselés közben, sem pedig akkor, amikor levesszük! Ha véletlenül mégis megérintjük, mossunk kezet!
  • Cseréljük le a maszkot, ha nyirkos lesz!
  • A levett mosásra váró maszkot gyűjtsük zárható műanyag tasakban.
  • Mossunk kezet, mielőtt új maszkot tennénk fel!
  • Minden használat után minimum 60 fokon mossuk ki a maszkot, vasaljuk át és tároljuk védett helyen, lehetőleg zárható műanyag tasakban.

FFP2-es maszk

Cél: A maszk viselőjét védi a vírusokat ürítő egyéntől. Egészségügyi ellátásban javasolt a légúti tüneteket mutató betegek ellátása során.

FONTOS: amennyiben gyanú merül fel valakinél vírushordozásra, beteg vagy igazolt fertőzött beteg környezetében él, abban az esetben egyáltalán nem használható ez a típusú maszk mivel kilégzésnél légzéskönnyített, így a vírusok nagyobb szóródását teszi lehetővé.

Amennyiben nem egészségügyi dolgozó, közösségben (bolt, hivatal, stb.) visel ilyen típusú maszkot nagyobb eséllyel terjeszt bármilyen cseppfertőzéssel terjedő megbetegedést, tehát a lakossági FFP2 maszk használat nem megakadályozza hanem inkább segíti a vírusok terjedését, így a járványhelyzet súlyosbodását!

A teljes dokumentum innen letölthető

Bowling pálya a Közösségi házban

Tisztelt Érdeklődők!

Megnyílt a Közösségi Ház épületében a BOWLING pálya.

Bejelentkezés nyitvatartási időben csak telefonon, a 06/20-615-5746 számon.

Nyitva tartás : hétfő-csütörtök              17:00 -21:00

                        péntek                               17:00-22:00

                         szombat-vasárnap           14:00-22:00

Szeretettel várjuk a sportolni, kikapcsolódni, szórakozni vágyó vendégeket.

Céges vagy baráti összejöveteleknek is szívesen helyt adunk.

Vizslás Község Vízvédelmi fejlesztése – TOP-2.1.3-15-NG1-2016-00018

Támogatási szerződés száma: TOP-2.1.3-15-NG1-2016-00018

Kedvezményezett: Vizslás Község Önkormányzata

 

Megvalósítás helyszíne:  Vizslás 208 hrsz. Dózsa György utca (az eleje) Vizslás 603 hrsz. Mező Imre utca (az eleje), Vizslás 331 hrsz. Kossuth út, Vizslás 477 hrsz. Majori patak (bevezetés) Vizslás 455 hrsz. patak ( bevezetés), Vizslás 677/3 hrsz. Vizslás 677/1 hrsz.

 Kedvezményezett neve: Vizslás Község Önkormányzata

A projekt címe: Vizslás Község Vízvédelmi fejlesztése

A szerződött támogatás összege: 129 993 800

A támogatás mértéke (%-ban): 100

A projekt tervezett befejezési dátuma: 2018. december 31.

Projekt azonosító száma: TOP-2.1.3-15-NG1-2016-00018

 

 

A projekt tartalmának bemutatása:

 

A fejlesztés által sor kerül a Kossuth út csapadékvíz-elvezető rendszerének teljes megújítása, mely által kivédhető a környező magaslatokról érkező vizek megfelelő levezetése a Majori-patakba, illetve a Vizslás-patakba. A beruházás célja az árkok medrének burkolása vagy a meder szélesítése, amely növeli a medrek vízszállító kapacitását . Továbbá szükséges az eltűnt, vagy nem egységes árokrendszer helyreállítása a Kossuth út vonalán, a kapubehajtók egységesítése, a hiányzó műtárgyak pótlása, hogy a meredek domboldalról lezúduló víz az utca alsóbb szakaszán lévő házakban, utakban ne tegyen kárt.

A projekt keretében lakossági kampány szervezésére is sor kerül, mely kitér a kevés anyagi ráfordítással megvalósítható, hatékony, ökológiailag is megfelelő vízvisszatartási módszerekre. Ezeken túl a szemléletformálás az árkok gondozásának célját is magába foglalja.